Kiszomborról

Kiszombor

 A környék műemlékekben és műemlék-jellegű épületekben leggazdagabb települése. 4400 lakója Makótól 5 kilométerre, a Maros bal partján él. A középkorban a Csanád nemzetség birtoka volt. Az első írásos emlék 1247-ből származik. 1418-ban Zsigmond király mezővárosi rangot adományozott Zombornak, ám a török pusztítás következtében elnéptelenedett a település, s csak a XVII. század végétől népesült be újra.

 A község főtere műemlékileg védett, ezen belül nemcsak magyarországi, de európai kitekintésben is egyedülállóan különleges műemlék a hatkaréjos Rotunda. A feltehetőleg a XIII. század legelején épített, s XIII-XIV. századi freskókkal ékesített körtemplom az elmúlt századok többszöri átépítését követően ma már ismét eredeti állapotában fogadja az érdeklődőket.

 A téren, a templom közelében szép díszkutat találunk, amelyre 1997-ben került a restaurált XVIII. századi Nepomuki Szent János-szobor. A térből nyíló Makói utca sarkán áll a romantikus stílusban épült volt Rónay-kastély.

XIII. század legelején épített, s XIII-XIV. századi freskókkal ékesített körtemplom

 

A falu központjában található volt uradalmi épületek az alföldi klasszicizmus figyelemre méltó alkotásai. Ilyen a termelőszövetkezet székháza (Szent István tér), a Rónay kúria étterem (Szegedi utca 1.), a Gabonatermesztési Kutatóintézet magtára (Óbébai utca 3.), a hagymaátvevő épülete (József Attila utca), valamint a Helytörténeti Gyűjtemény (Szegedi u. 1.). A falut kikerülve a 43-as főútról közvetlen út vezet a kiszombori magyar-román határátkelőhelyen át Temesvár felé.

 

 

A település hivatalos honlapja: http://www.kiszombor.hu/

Hírlevél

SZÉP KÁRTYA ELFOGADÓHELY

Készítette: Mobilbarat.hu - Mobilbarát weboldal és webáruház